Barlangok > Természet - wyw.hu

Balatonederics közelében, a Keszthelyi-hegység keleti peremén nyílik a fokozottan védett Csodabogyós-barlang, amely Magyarország tizedik, a Dunántúlnak pedig hatodik leghosszabb barlangja.

A Barlangfürdő**** területének déli oldalán kerül elhelyezésre a 271 m2 - es Tavi-fürdő, mely az 1930-as években épült (Szeghalmi Bálint) és az 1960-as években lebontott tavi-fürdő rekonstrukciójával a korábbi tapolcai hangulatot idézi fel, a 201 m2 vízfelületű melegvizes pezsgőfürdővel, mely felett 22 db, összesen 44 fő kapacitású kabin kerül megvalósításra.

A vízesés mellett található Anna /Petőfi-, Forrás/-barlang . Üregeinek javát 1833-ban Stark András bányász vezetésével találták meg, amikor a hámori vasverők /hámorok/ folyamatosabb működtetése érdekében az itt fakadó bővizű források jobb hasznosíthatósága céljából tárót hajtottak az édesvízi mészkőbe.

A kagylós mészkőben kialakult cseppkőbarlang a Dél-Dunántúl leghosszabb patakos barlangja. A barlang a Katya-patak forrása.

Balatonfüred határában a Tamás-hegy alján inkább csak fekvésének és kiépítettségének köszönheti ismertségét Magyarország legkisebb, idegenforgalom számára megnyitott barlangja.

A solymári Ördög-lyuk nevét sajnos az egész ország ismerheti, mert hosszú, labirintusos járataiban tévedt el eddig a legtöbb kalandvágyó, barlangot felfedezni kívánó "kutató". A Nagykovácsi és Solymár között húzódó Zsíros-hegy oldalában, ma már közvetlenül a nagy fejlődésnek indult Solymár szélén, az elhagyott mészkőbánya felső peremén nyílik a főbejárata. Az oldalban több "hivatalos" kijárata és - sajnos - számos, időről időre titokban megbontott egyéb felszínre nyíló bejárata van, amelyeken át minden lezárás ellenére lejutnak a barlang későbbi foglyai

A karsztvidék legkedveltebb látványossága a Baradla-barlang, mely nemcsak a térségnek, de hazánknak is legkiemelkedõbb barlangtani értéke. Legrégebben ismert, természetes bejárata Aggtelek mellett található.

Az odor-vári Hajnóczy-barlangot olyan alföldi gyerekek fedezték fel, akik azelőtt talán még barlangot sem láttak. A tiszaföldvári Hajnóczy Gimnázium tanulói ugyanis évek óta tábort vertek az Odor-vár tövében, s ismerkedtek a környék növény- és állatvilágával, régészkedtek, forrásokat figyeltek, s ellátogattak a hegy oldalában nyíló, már régóta ismert Odor-vári-cseppkőbarlangba.

Tapolca és a tavasbarlang ma már elválaszthatatlanok egymástól. Pedig a barlang története nem tekint vissza hosszú múltra. Valószínűleg 1902. januárjában kezdett kutat ásni

Tatabánya fölött a Kő-hegy oldalában található a Szelim-barlang, mely egy 45 méter hosszú lyuk a hegy oldalában.

Lillafüred számos nevezetessége közé tartozik a kiépített és idegenforgalomnak megnyitott István-cseppkőbarlang is, amely - hasonlóan a balatonfüredi Lóczy-barlanghoz - nem méretei vagy különleges képződményei miatt, hanem helyzeténél fogva vált híressé. A Lillafüred mellett elvezető egri műút felett magasodó hegyoldalban több kisebb-nagyobb üreget ismerünk, s a későbbi István-barlangot is csak mint "Kutya-barlangot" tartották számon. A hagyományok szerint a lillafüredi Kálvária-kápolna fölött nyíló lyuk akkor vált közismertté, amikor véletlenül beleesett egy kutya, s napokig tartó ugatására felfigyeltek a helyi lakosok. Végül is két vállalkozó szellemű fiatalember kötélen leereszkedett, s kimentette.

A Barátság-kerttől északra kb. 1 km-re található, a Harica-patak völgye bevágódásának szélén, a Kis-fennsík északi peremén nyílik. Nevét a Harica-völgy mellékvölgyéről (Gyurkó-lápa) kapta, melynek szinonim elnevezése Örvény-lápa.

Ez a lista az ismert magyarországi barlangokat tartalmazza.

A Dorog és Esztergom között fekvő Nagy-Strázsa-hegyben (Pilis hegység) keletkezett, 253 m tszf-i magasságban nyíló Sátorkőpusztai-barlangot csak a második világháborút követő évtizedekben nyitották meg a nagyközönség számára, és akkor kezdték meg tudományos feldolgozását is.

A Martonházi-aragonitbarlang, amely az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai részeként a Világörökség része, a világ három látogatható aragonitbarlangjának egyike.