Az ország egyik leggazdagabb arborétuma övezi a kertészeti felsőoktatás fellegvárának keretet adó Budapest Corvinus Egyetem Budai Campusának épületegyüttesét. Az Arborétum a Gellért-hegy déli lábánál terül el, a Villányi út – Szüret utca – Somlói út között. Területét a Ménesi út két, korban és jellegben elváló részre osztja: az Alsó és a Felső Kertre.

  

Erdőtelek az Alföld peremén található, Heves megye hevesi járásában, önálló önkormányzatú község.

  

Kertünk az ország legnagyobb botanikus kertje, s egyben a leggazdagabb hazai élőnövény gyűjtemény, amely 29 hektárnyi területén közel 13,000 növényfajt és fajtát mutat be.

  

Amint elolvad a hó, ismét virágba borul az Arborétum több mint két hektáron elterülő egybefüggő mediterrán hóvirágmezeje.

  

Az arborétum fotókkal is dokumentált múltja, jelene, növényvilága. Információk a környékbeli szabadidős lehetőségekről.

  

Az Arborétum világszinten jegyzett fáskert-gyűjtemény. Nem az Ős-Bakony része, hanem előrelátó emberek alkotása. A 20 ha-os Arborétumot a Ciszterci Apátság alapította a Bakony fafajtáinak, lágyszárú növényeknek a megmentésére. Az Arborétum a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében van. Magyarország legmagasabban fekvő élőfagyűjteménye.

  

A Zirci arborétum nem olyan közismert, és nem is olyan különleges, mint pl. Jeli, de mindenképp érdemes megnézni. Azért van "leg"-je: ez a legmagasabban fekvő arborétum az országban.

  

Megközelítése a Csevice-forrásoktól a sárga jelzésû (sáv és kereszt) úton. Körülbelül 2 km után érjük el a 4 hektáros arborétumot. Az élôfagyûjteményt kísérleti céllal dr. Tuzson János telepítette.

  

Az arborétum kialakítása Nemeskéri Kiss Miklós erdőmérnök javaslatára 1955-ben kezdődött el.

  

A keleti-Mátrában, a községtől mintegy 2 km-re található a Mátra, s egyben Heves megye legjelentősebb erdei arborétuma, melyet egyes térképek Györke-tanyának, mások viszont az alapító tiszteletére Jámbor-tanyának, illetve Bojtos-kertnek nevezik.

  

Az arborétum növényanyagának fajlistáját 1957 májusában Papp József kertészmérnök állította össze, 108 fás növényfajt és változatot sorolt fel, néhány közülük: görög jegenyefenyô, páfrányfenyô, kínai boróka, henye kínai boróka, csüngô-gallyú lucfenyô, szürkefenyô, hegyifenyô, aranyos tiszafa, vöröslevelû korai juhar, szomorú gyertyán, hasogatott levelû mogyoró, kínai gyöngycserje, vérbükk, varázsmogyoró, magyar tölgy, amerikai mocsártölgy, muzsdalytölgy, aranyos tölgy, tornyostölgy, szaggatott levelû bodza, fodros sárga szil, szomorú szil.

  

Az 1900-as évek elején létrehozott arborétumban egzóták élnek, például cédrus fajok, ciprus fajok, szír boróka (Juniperus drupacea), szabin fenyő (Pinus sabiniana), óriástobozú fenyő (Pinus coulteri), tengerparti mamutfenyő (Sequoia sempervirens).

  

Bázakerettyétől mintegy 2 km-re található a meghitt zalai dombok között, gyönyörű göcseji bükktájba illeszkedve a Budafapusztai Arborétum (Budafai Arborétum). A Zalai Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság 1959-ben létesítette a 46 hektáros arborétumot.

  

Bódító illatot árasztó virágmezők, ezer színbe öltözött bokrok kavalkádja csábít ilyenkor tavasszal testet-lelket felüdítő kirándulásra. Íme három gyönyörű arborétum, ahol akár egy egész napot is eltölthetsz.

  

Az arborétum egyfajta botanikus kert, amiben főként fákat és cserjéket mutatnak be. A növényállomány jellemzően nem homogén: akár kis területen is számtalan faj nő.

  

A Velencei-tó legszebb táján elterülő arborétum 96 hektáros területén 250 fajta fa és cserje, számtalan lágyszárú növény tárul a látogatók elé. Az arborétum kilátó tornyából a csodálatos Velencei-tavi tájban gyönyörködhetünk. A tájmúzeumban betekinthetünk a környék kultúrtörténetébe, bemutatja a vidék természeti képét, nyomon követi földtörténeti kialakulását, éghajlati, geológiai és talajviszonyait, vízrajzát.